X
1027 Budapest, Kapás u. 22.
Időpontfoglalás
Orvosaink rendelési ideje
Főoldal Rólunk Menedzsment Állásajánlataink Munkatársaink HírekSzakrendeléseink Alapellátás Háziorvosi ügyelet Felnőtt háziorvos szolgálat Házi gyermekorvosi szolgálat Felnőtt fogorvosi szolgálat Gyermek fogorvosi szolgálat Védőnői Szolgálat Iskolaorvosi ellátás Iskolavédőnői ellátás Információk Beutaló kötelezettség Betegjogi képviselő Betegjogok Egészségügyi dolgozók jogai Külföldiek ellátása Sürgősség esetei Vonatkozó jogszabályok Betegellátás dokumentumai Közérdekű adatok Szervezeti dokumentumok EGÉSZSÉGNAP Orvosaink rendelési ideje

Külföldiek ellátása

 

 

Külföldi állampolgárok ideiglenesen, illetve állandó jelleggel, életvitelszerűen tartózkodhatnak Magyarországon. Ez utóbbi esetben a külföldi állampolgár lakóhelyét Magyarországra helyezte át munkavállalási célból, nyugdíjasként, tanulási célból, esetleg menekült, menedékes és befogadott jogcímen.

Társadalombiztosítási szempontból a külföldiek köre nem kizárólag a külföldi állampolgárságot jelenti, hanem külföldinek minősül mindenki, akit nem kell belföldinek tekinteni, tehát a magyar állampolgár is, ha nem rendelkezik állandó magyarországi lakóhellyel. Az egészségügyi ellátásokra egyes jogviszonyok esetén csak a társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősülő személyek jogosultak, erre részletesen lásd a kizárólag egészségügyi ellátásra jogosultak című tájékoztatót.

 


Külföldinek minősül (társadalombiztosítási szempontból): 

Külföldinek minősül mindaz a természetes személy, akit nem kell belföldinek tekinteni.

 

Belföldinek minősül (társadalombiztosítási szempontból):

  • a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárok
  • bevándorolt
  • letelepedési engedéllyel rendelkező (letelepedett)
  • menekültként elismert
  • szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és itt jogszabálynak [1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról - érintett szakasz: 4. § (1) a)-b) ] megfelelő bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

Ide tartoznak az:

  • EGT állampolgárok (EGT tagállam állampolgárai,) amennyiben rendelkeznek EGT tartózkodási engedéllyel, regisztrációs igazolással,
  • EGT állampolgárokat kísérő családtagjai (amennyiben rendelkeznek a magyar idegenrendészeti hatóság által kiadott tartózkodási kártyával regisztrációs igazolással,)
  • A magyar állampolgárt kísérő nem magyar állampolgárságú családtagjai, amennyiben rendelkeznek tartózkodási kártyával
  • a magyar állampolgár vagy - magyar tartózkodási engedéllyel rendelkező - EGT állampolgárságú személy eltartottjai, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban élő személyek, illetve akiről súlyos egészségügyi okból a magyar/EGT állampolgár személyesen gondoskodik, ha a magyar idegenrendészeti hatóság a családtagként beutazást és tartózkodást engedélyezte
  • Az EGT tagállamok állampolgáraival azonos jogállást élvező, de nem EGT tagállam állampolgárai, ha rendelkeznek tartózkodási engedéllyel,
  • hontalanok

 

Viszonosság, illetve különböző egyezmények alapján az egyezményben részes államok állampolgárai külföldi tartózkodásuk idejére kölcsönösen különböző egészségügyi ellátási jogosultságokat biztosítanak.

Az egyezményes országokból érkező, Magyarországon nem biztosított külföldi állampolgárok (különböző elszámolási módok alapján az egészségbiztosítás terhére) az itt tartózkodásuk alatt feltétlenül szükséges mértékben, heveny megbetegedés illetve sürgős szükség esetén jogosultak egészségügyi ellátásra. Ez az ellátás magában foglalja az alap orvosi ellátást, a járóbeteg-ellátást, a fekvőbeteg-gyógyintézeti (kórházi) ellátást is.

Egészségügyi államközi egyezmények

 

A munkavállalás céljából Magyarországra érkező külföldi állampolgár főszabály szerint a Magyarországon belföldinek minősülő munkáltatóval fennálló munkaviszonya kezdetétől biztosítottnak számít, utána a munkáltató járulékot fizet. Ennek alapján jogosultságot szerez az egészségbiztosítás valamennyi ellátására.

2007. április 1-jével az eltartott hozzátartozó, mint ellátásra jogosultságot keletkeztető státusz megszűnt, ezért ezt követően a Magyarországon biztosított külföldiek közeli hozzátartozói a megyei egészségbiztosítási pénztárnál kötött megállapodás alapján válhatnak egészségügyi ellátásra jogosulttá.

 

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakat felsoroló törvény a Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók bizonyos kategóriáit kiveszi a biztosítottaknak az imént ismertetett főszabálya alól.

Nem terjed ki a kötelező magyar társadalombiztosítás a  külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára (a továbbiakban: képviselet tagja), a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll, a képviselet tagjával közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtagra (házastárs, gyermek), feltéve hogy az alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam társadalombiztosítási rendszere, továbbá a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere.

Továbbá nem terjed ki a magyar társadalombiztosítás a magyar jogszabályok alapján be nem jegyzett külföldi munkáltató által a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott külföldinek minősülő, nem EGT- állam polgárára, ha kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében végez munkát, illetve a magyar jogszabályok alapján be nem jegyzett külföldi munkáltató által a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott külföldinek minősülő, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alatt álló személyekre.

 

A magyar egészségügyi ellátásra jogosult külföldiek TAJ számát, illetve e jogosultságát az "Igazolás az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról" elnevezésű nyomtatvány igazolja, amelyen az egyes egészségügyi szolgáltatások igénybevételére való jogosultságot a tárgyhónapot megelőző hónap végén a foglalkoztató a pecsétjével és aláírásával havonta igazolja. A jogviszony megszűnésével egyidejűleg a foglalkoztató bevonja az Igazolást.

 

Egészségügyi szolgáltatásra csak az a külföldi állampolgár jogosult, aki a középfokú nevelési-oktatási, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul és nemzetközi szerződés vagy az Oktatási Minisztérium által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll.

Azok a külföldi tanulók, akik ennek a feltételnek nem felelnek meg, csak ún. megállapodás kötése esetén lesznek jogosultak egészségügyi szolgáltatásra.

 

Azok a letelepedett külföldi állampolgár nyugdíjasok, akiknek állandó lakhelye Magyarország területén van, és akik a Macedón (Szkopjei) Köztársaság, a Horvát Köztársaság és Szerbia vagy Montenegró társadalombiztosítási szerveinek terhére részesülnek nyugellátásban, valamint e személyek igényjogosult családtagjai a magyar állampolgárságú nyugdíjasokkal megegyező módon részesülnek kórházi ápolásban. Ennek feltétele, hogy a nyugellátást folyósító külföldi szerv a nyugdíjas számára erről igazolást állítson ki.

A Magyarországra áttelepült jugoszláv nyugdíjasok nagy számára tekintettel a kizárólag jugoszláv társadalombiztosítási szervtől nyugellátásban részesülő személy részére, ha állandó lakóhelye magyar területen van, az egészségügyi szolgáltatásokat a magyar társadalombiztosítási jogszabályok szerint a magyar biztosító terhére nyújtják.

A magyarországi térítésmentes ellátásra való jogosultság tehát megállapítható, ha az igénylő személyi igazolvánnyal rendelkezik és nyugdíját az egyezmény alapján Magyarországra utaltatják. Abban az esetben, ha a jugoszláv nyugdíjbiztosító - az egyezménnyel ellentétesen - nem utal külföldre nyugdíjakat, Magyarországon eltekintenek a nyugdíj Magyarországra való átutalásától, amennyiben hiteles fordítással, nyugdíjmegállapító határozattal igazolják, hogy Jugoszláviában nyugdíjat kapnak.

Azoknak a Magyarországra települt nyugdíjas külföldi állampolgároknak, akik nem állnak a fent említett országokkal kötött kölcsönös egyezmények hatálya alatt, a magyarországi egészségügyi ellátásokat akkor vehetik igénybe, ha költségtérítést fizetnek érte, vagy természetesen az egészségbiztosítási ellátásokra megállapodást kötésére is köthetnek.

 

A Magyarország területén huzamosabb ideig tartózkodó külföldi állampolgároknak, ha hazájukkal nincs érvényes szociális biztonsági egyezmény, vagy más jogviszony alapján sem jogosultak egészségbiztosítási ellátásra, lehetőségük van az egészségbiztosítóval kötött megállapodással gondoskodniuk az egészségügyi ellátásukról, egy előre meghatározott összegű járulék fizetésének vállalása mellett. Ugyanilyen feltételeknek kell megfelelni a társadalombiztosítási szempontból külföldinek minősülő magyar állampolgároknak (ide tartoznak azok a személyek, akik nem rendelkezhetnek érvényes magyar személyi igazolvánnyal) is.

Az egészségügyi ellátásra jogosultságot biztosítani lehet a megállapodást kötő külföldi személlyel együtt élő gyermek számára is.
A külföldiek a tartózkodási helyük szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál kezdeményezhetik az ellátások igénybevételére jogosító megállapodás megkötését, ahol a külföldi személy részére egy, az egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot igazoló nyomtatványt is kiállítanak.

 

  • Nagykoró külföldi állampolgár a megállapodás megkötésének napján érvényes minimálbér (jelenleg  69.000 Ft), a 18 évesnél fiatalabb gyermek, illetve a magyarországi oktatási intézményben nappali tagozaton tanuló külföldi állampolgár a minimálbér 30 %-ának (jelenleg  20.700 Ft) megfizetésével szerezhet egészségügyi ellátásra jogosultságot.
  • Az  első hónapra esedékes járulékot nyomban a megállapodás megkötésekor be kell fizetni, a későbbiekben pedig havonta előre, a jogosultsági hónapot megelőző hónap 12. napjáig kell megfizetni.
  • A megállapodás a megkötését, vagyis az első befizetést követő hónap első napjától hatályos, de az első hat hónapban korlátozott mértékű ellátásra jogosít.
  • megállapodás kedvezményezettje a társadalombiztosítás által támogatott egészségügyi szolgáltatásra a megállapodás megkötését követő hatodik hónap első napjától lesz jogosult, azzal, hogy a megállapodás megkötését követő hónap első napjától a hatodik hónapig a sürgősségi ellátást veheti igénybe.
  • Lehetőség van a megállapodás megkötésekor a hat hónapra esedékes járulékot visszamenőleg egy összegben befizetni, ebben az esetben a megállapodás megkötését követő hónap első napjától lehet a megállapodás kötésen alapuló jogosultaknak járó valamennyi társadalombiztosítási támogatással nyújtott egészségügyi szolgáltatást igénybe venni.
  • Lehetőség van olyan megállapodás megkötésére is, amely alapján a járulékfizetést más személy vagy szerv teljesíti, a megállapodásban meghatározott személy (kedvezményezett) javára.
  • Felhívjuk a figyelmet, hogy a megállapodás szerint vállalt járulékfizetésen alapuló egészségügyi ellátásra való jogosultság esetén az e jogcímen egészségügyi ellátásra jogosultak a járulékfizetés megszűntetését követően nem szereznek további 45 napos, ún. passzív jogon is igénybe vehető ellátási jogosultságot.
  • Aki a befizetési határidőig nem teljesíti a kötelezettségét, a következő hónaptól elveszti az egészségügyi szolgáltatásra jogosultságát, és ezzel egyben a megállapodás is megszűnik. A jogosultság megszűnését követő 3 napon belül a jogosultság igazolására szolgáló nyomtatványt a MEP-en le kell adni.
  • megállapodáson alapuló egészségügyi szolgáltatások szűkebb ellátási kört biztosítanak, mint az egyéb jogviszony alapján az egészségbiztosítás keretében járó ellátások.
  • Megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy a fogászati ellátások közül tb támogatással csak sürgősségi ellátásra jogosult.

 

- az életét, testi épségét súlyosan veszélyeztető ellátás költségének, illetve az EGT tagállamban a nem a közösségi jogszabálynak megfelelő formában igénybe vett ellátás költségének a belföldi költség mértékéig való megtérítésére sem.
- A megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy nem veheti igénybe a Magyarországon nem hozzáférhető gyógyító eljárásokat a magyar egészségbiztosítása terhére egy másik országban.

 

menekültet a magyar állampolgárokra vonatkozó jogok illetik, és kötelezettségek terhelik, ezért az egészségügyi ellátásra való jogosultságukat az egészségbiztosítási pénztártól igényelt TAJ kártyával igazolhatják, és egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettségük is a magyar állampolgárok által fizetendő kötelezettségekkel azonos.