Vázlatosan az UV-fény hatásairól és a fényvédelemről

A napfény fontos része az életünknek: a hangulatunkra, egészségünkre is hatással van – mégis fontos tisztában lenni azzal, hogy bőrünket hogyan érheti a napsugárzás, és mikor, hogyan érdemes védekezni ellene.

Összefoglalónkban segítsünk eligazodni az UV-fény hatásai és a fényvédelem témájában.

 

Milyen sugarak érik a bőrt?

A napfény többféle hullámhosszból áll: látható fényből, infravörös sugarakból (ez adja a hőérzetet), valamint ultraviola (UV) sugárzásból. Ez utóbbi az, amely a bőr szempontjából kiemelten fontos.

Az UV-sugárzás három fő típusból áll:

• UV-A: mélyebbre hatol a bőrben, szerepe van a bőr öregedésében, károsíthatja a kötőszövetet, és hozzájárulhat a bőrrák kialakulásához is.
• UV-B: elsősorban a napégésért felelős, és közvetlenül károsítja a DNS-t, így nagyobb mértékben felel a bőrdaganatok kialakulásáért.
• UV-C: a legrövidebb hullámhosszú és legkárosabb sugarak, de szerencsére ezeket a Föld légköre kiszűri, így nem érik el a bőrfelszínt.

Fontos tudni, hogy az UV-sugárzás hatása nem mindig azonnal jelentkezik – számos következménye hosszabb idő alatt alakul ki.

 

Az UV-sugárzás hatásai a szervezetre

Korai, azonnali hatások lehetnek:

• napégés, napszúrás
• fototoxikus vagy fotoallergiás bőrreakciók (gyógyszerek, kozmetikumok vagy növényi anyagok hatására),
• immunrendszer gyengülése, bizonyos autoimmun betegségek súlyosbodása (pl. SLE esetén).

 

Késői, hosszú távon jelentkező hatások:

• fokozott pigmentáció (foltos bőrkép),
• korai bőröregedés: ráncok, megereszkedett bőr, szemkárosodás (pl. szürkehályog),
• bőrdaganatok kialakulása, amelyek döntően az UV-sugárzásnak tulajdoníthatók.

 

Fényérzékenység - amikor a napfény fokozott kockázatot jelent

Bizonyos gyógyszerek és növényi anyagok hatására a bőr érzékenyebbé válhat a napfényre – ez az úgynevezett fényérzékenység. Ilyenkor már mérsékelt UV-terhelés is gyulladást, kipirosodást, sőt akár hólyagos égést is okozhat a bőrön.

Fényérzékenyítő hatással bíró gyógyszerek lehetnek:

• egyes antibiotikumok (pl. tetraciklinek, ciprofloxacin),
• bizonyos ízületi készítmények (kenőcsök is),
• vízhajtók, szívritmuszavarra felírt szerek,
• acne elleni gyógyszerek, citotoxikus szerek.

Használatuk természetesen nem tiltott nyáron sem, de fokozott fényvédelemre van szükség. Érdemes elolvasni a betegtájékoztatót, és kérdés esetén konzultálni orvossal vagy gyógyszerésszel.

Növényi fényérzékenyítők közé tartozik például:

• a kapor, petrezselyem, paszternák és a
• citrusfélék illóolaja.

Ezek napfénnyel érintkezve jellegzetes, akár hólyagos bőrgyulladást (ún. fitofotodermatitist) is kiválthatnak, amely súlyosabb esetben maradandó nyomot is hagyhat.

 

Mikor van szükség fényvédelemre?

Sokan csak nyaraláskor vagy strandon gondolnak a fényvédelemre, pedig a mindennapokban is érhet minket jelentős UV-terhelés: sportolás, kertészkedés, séták vagy kültéri munka során is.

Különösen fontos a védekezés:

• világos bőrűeknél,
• gyerekeknél (a gyermekkori napégés növeli a későbbi bőrrák kockázatát),
• gyógyszert szedőknél,
• bőrbetegségek vagy anyajegyek esetén.

A legjobb védelem a kombinált megközelítés:

• árnyékkeresés (főként 11–15 óra között),
• védőruházat, széles karimájú kalap, napszemüveg,
• megfelelő fényvédő készítmények használata.

 

Hogyan válasszunk fényvédőt?

A naptejeket az SPF (Sun Protection Factor) szám jelöli – ez mutatja, hogy mennyivel hosszabb ideig tartózkodhat a napon anélkül, hogy leégne. Például az SPF 30-as termék 30-szor annyi időt enged, mintha nem használna semmit (feltéve, hogy megfelelően alkalmazza).

Fényvédő típusok:

• Fizikai fényvédők: ásványi szűrőket tartalmaznak, visszaverik a sugarakat. Stabil, kevésbé irritáló, érzékeny bőrre ideális, de fehéres réteget hagyhat.
• Kémiai fényvédők: felszívódnak a bőrbe, ott elnyelik az UV-sugarakat. Kellemesebb állagúak, de érzékeny bőrűeknél irritációt okozhatnak, és a felkenés után 20–30 percet várni kell.

A fényvédőt mindig bőségesen, napon tartózkodás előtt kell felvinni, és 2–3 óránként újrakenni, különösen fürdés, izzadás után.

 

Gyermekek és csecsemők fényvédelme

• A gyermekek bőre vékonyabb és érzékenyebb, mint a felnőtteké. Ezért: 6 hónapos kor alatt nem javasolt fényvédő használata – a direkt napfényt kerülni kell, árnyékolással, kalappal és UV-védelemmel ellátott ruházattal védeni őket.
• Nagyobb gyerekeknek speciálisan nekik szánt fényvédő krémek elérhetők, érzékeny bőrre is.

 

A napfény része az életünknek – örömforrás, D-vitamin-forrás és a szabadban töltött idő élménye. Ugyanakkor a napvédelem nemcsak a nyaralás tartozéka, hanem a mindennapi egészségtudatosság része is. Egy kis odafigyeléssel sok kellemetlenség megelőzhető.

Ha bizonytalan, milyen fényvédőt használjon, vagy aggódik a bőrén lévő elváltozások miatt, érdemes szakemberhez fordulni.

 

Készítették: Szolgálatunk Bőrgyógyászati részlegének munkatásai

Illusztráció: Canva