X
1027 Budapest, Kapás u. 22.
Időpontfoglalás
Főoldal Rólunk Menedzsment Munkatársaink Állásajánlatok EgészségHírekSzakrendeléseink Alapellátás Háziorvosi ügyelet Felnőtt háziorvos szolgálat Házi gyermekorvosi szolgálat Felnőtt fogorvosi szolgálat Gyermek fogorvosi szolgálat Védőnői Szolgálat Iskolaorvosi ellátás Iskolavédőnői ellátás Információk Betegellátás dokumentumai Betegjogi képviselő Betegjogok Beutaló kötelezettség EgészségAblak információk Egészségügyi dolgozók jogai Közérdekű adatok Külföldiek ellátása Minőségpolitika Sürgősség esetei Szabályzatok Törös Alapítvány Vonatkozó jogszabályok Egyéb Foglalkozás egészségügy Menedzserszűrés és komplex egészségügyi vizsgálatok Mozgásprogramok Egészségfejlesztés Ismertető Munkahelyi egészségfejlesztés Egészségkommunikáció Előadások, továbbképzések Szűrőprogramok

Rövidlátás, távollátás, öregszeműség – mit érdemes tudni a látásproblémákról?

2026. október 13.

Október a Látás Hónapja, amely a rendszeres látásvizsgálat fontosságára hívja fel a figyelmet. De honnan tudhatjuk, hogy csak szemüvegre van szükségünk, és mikor érdemes szemészhez fordulnunk?

Cikkünkben bemutatjuk a leggyakoribb fénytörési hibákat, azok tüneteit és a látáskorrekció lehetőségeit. A fénytörési hibák befolyásolják, hogy milyen élesen látjuk a közeli és a távoli tárgyakat. A leggyakoribb eltérések a távollátás, a rövidlátás, az asztigmia és az életkor előrehaladtával kialakuló "öregszeműség". Ezek megfelelő szemüveggel korrigálhatók.

 

Távollátás (hypermetropia)

Távollátás esetén a közeli tárgyakra való fókuszálás nehézséget okozhat, miközben a távoli tárgyak látása akár éles is lehet. Ez a fénytörési hiba már gyermekkorban is előfordulhat, ezért fontos a korai felismerése és szükség esetén a megfelelő korrekció.

A kezeletlen, jelentősebb távollátás gyermekkorban kancsalsághoz vagy tompalátáshoz is vezethet. A tompalátás kezelésének eredményessége szempontjából különösen fontos a korai felismerés, mivel az életkor előrehaladtával a javulás lehetőségei beszűkülnek. A védőnői és iskola-egészségügyi szűrővizsgálatok segítik a látásproblémák felismerését, és szükség esetén szakorvosi vizsgálatra irányítják a gyermeket.

A távollátás plusz előjelű, úgynevezett gyűjtőlencsével korrigálható. Gyermek- és fiatalkorban a szemüveg viselése gyakran folyamatosan javasolt, az egyéni lelettől és a szakorvosi javaslattól függően.

 

Rövidlátás (myopia)

Rövidlátás esetén a közeli tárgyak általában élesen láthatók, a távoliak azonban elmosódottá válnak. A probléma gyermekkorban is jelentkezhet, ezért fontos a korai felismerés és a megfelelő korrekció.

A rövidlátás mínusz előjelű, úgynevezett szórólencsével javítható. Gyermekeknél a rendszeres szemészeti ellenőrzés a fénytörési hiba változásának követésében is fontos szerepet játszik.

 

Asztigmia – a szaruhártya vagy a szemlencse görbületi eltérése

Az asztigmia (astigmatismus) a szaruhártya, ritkábban a szemlencse görbületi eltéréséből adódik. Emiatt a fénysugarak nem egyetlen pontban egyesülnek, ami homályos vagy torzult látást okozhat. Az asztigmia rövidlátással és távollátással együtt is előfordulhat.

Korrekciójára cilinderes lencsét alkalmazunk. Ennek fénytörő képessége irányfüggő: az egyik irányban eltérően töri meg a fénysugarakat, mint az arra merőleges irányban. Ezzel szemben a hagyományos, gömbfelülethez hasonló szférikus lencsék minden irányban azonos fénytörő képességgel rendelkeznek. A szemüvegrecepten a szférikus lencsét általában sph, a cilinderes korrekciót cyl jelöléssel tüntetik fel.

 

"Öregszeműség" (presbyopia)

Az életkor előrehaladtával a szemlencse fokozatosan veszít rugalmasságából, ezért egyre nehezebbé válik a közeli tárgyakra való fókuszálás. Ezt az állapotot öregszeműségnek, latinul presbyopiának nevezzük.

A folyamat jellemzően 40–50 éves kor körül válik észrevehetővé. Olvasáskor, telefonhasználatkor vagy más közeli tevékenységek során egyre nagyobb távolságra kell tartani a szöveget ahhoz, hogy élesen lássuk.

Az öregszeműség plusz előjelű lencsével korrigálható. A szükséges lencseerősség az életkorral általában növekszik, és a távoli látás korrekciójától is függ. Ha a távoli látás egyébként megfelelő, a közeli korrekció kezdetben gyakran +1,0 dioptria körüli, idősebb korban pedig akár +3,0 dioptria is lehet.

 

Optikai szaküzletben vagy szemészeten vizsgáltassuk meg a szemünket?

Az optikai szaküzletekben végzett látásvizsgálat elsődleges célja a fénytörési hiba meghatározása és a megfelelő szemüvegkorrekció megállapítása.

Panaszmentes felnőttek esetében, ha a látás fokozatos romlásának hátterében valószínűsíthetően fénytörési hiba áll, ez megfelelő kiindulópont lehet.

A szemészeti szakorvosi vizsgálat ennél szélesebb körű: a szakorvos a szem egészségi állapotát is ellenőrzi, és felismerheti azokat a betegségeket, amelyek látásromlást okozhatnak. Szemészeti vizsgálat javasolt például szemfájdalom, tartós vörösség, kettős látás, visszatérő panaszok, illetve ismert szembetegség esetén. Gyermekek látásproblémáinál szintén fontos a szemészeti kivizsgálás, különösen, ha a szűrővizsgálat eltérést jelez.

Hirtelen kialakuló látásromlás, látótérkiesés, fényfelvillanásokkal vagy újonnan megjelenő sok úszkáló homállyal járó panasz esetén sürgős szemészeti szakorvosi vizsgálat szükséges. Ilyenkor nem elegendő optikai látásvizsgálatra jelentkezni.

 

A szemüveg alternatívái

A szemüveg mellett a kontaktlencse is megfelelő megoldás lehet. Viselésének feltétele a helyes használat és a szigorú higiénés szabályok betartása. A kontaktlencse viselésének megkezdésekor az életkor mellett az egyéni alkalmasságot és a biztonságos kezelés képességét is figyelembe kell venni.

A fénytörési hibák egy része lézeres látásjavító műtéttel is korrigálható. Ezeket a beavatkozásokat általában 18 éves kor felett végzik, megfelelő szemészeti alkalmasság esetén. A műtét lehetősége az életkoron túl a fénytörési hiba stabilitásától, a szaruhártya állapotától és más egyéni tényezőktől is függ.

A megfelelő korrekció kiválasztásához minden esetben az egyéni látásigényeket és a vizsgálat eredményét kell figyelembe venni.