Pitvarfibrilláció – amit érdemes tudni erről a gyakori szívritmuszavarról

A pitvarfibrilláció az egyik leggyakoribb szívritmuszavar. Az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban fordul elő, de fiatalabb korban is kialakulhat. Sok esetben jól kezelhető, ugyanakkor fontos felismerni, mert növelheti a stroke kockázatát.

 

Mi a pitvarfibrilláció?

Pitvarfibrilláció esetén a szív felső üregei, a pitvarok nem a megszokott, szabályos ritmusban húzódnak össze, hanem gyorsan és rendszertelenül. Emiatt a szívverés is szabálytalanná, gyakran gyorsabbá válik.

A rendezetlen pitvari működés miatt a vér áramlása is megváltozik, ami megkönnyíti a vérrögök kialakulását. Ha egy vérrög a vérárammal az agyba jut és elzár egy eret, stroke alakulhat ki. Ezért a pitvarfibrilláció kezelésének egyik legfontosabb célja a stroke megelőzése.

 

Milyen tünetei lehetnek a pitvarfibrillációnak?

A pitvarfibrilláció néha teljesen tünetmentes, máskor az alábbi panaszokat okozhatja:

• szabálytalan, gyakran gyors szívdobogásérzés;
• légszomj, nehézlégzés;
• szokatlan fáradtság, gyengeség;
• a korábbihoz képest csökkenő terhelhetőség; szédülés, ritkábban ájulás;
• mellkasi fájdalom vagy kellemetlen nyomásérzet.

A panaszok hiánya nem zárja ki a pitvarfibrillációt, ezért előfordulhat, hogy a ritmuszavart egy rutinvizsgálat során fedezik fel.

 

Hogyan lehet felismerni?

A szabálytalan pulzus felhívhatja a figyelmet a ritmuszavarra. Az otthoni ellenőrzésére használható a csuklón ujjal kitapintott pulzus számolása, illetve egyes vérnyomásmérők és okosórák is jelezhetnek szabálytalan szívritmust.

Ezek az eszközök azonban nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot. A pontos diagnózis alapja az EKG-vizsgálat. Ha a ritmuszavar csak időszakosan jelentkezik, 24 órás vagy hosszabb EKG-monitorozásra, úgynevezett Holter-vizsgálatra is szükség lehet. A kivizsgálás része lehet a laborvizsgálat és a szívultrahang is.

 

Hogyan kezelhető a pitvarfibrilláció?

A kezelés mindig egyénre szabottan történik. Az orvos többek között az életkort, az egyéb betegségeket, a ritmuszavar jellegét, a tüneteket és a stroke kockázatát veszi figyelembe.

A kezelés célja lehet:

• a stroke kockázatának csökkentése;
• a túl gyors szívverés szabályozása;
• a normális szívritmus helyreállítása és fenntartása;
• a háttérben álló betegségek kezelése.

Bizonyos esetekben véralvadásgátló gyógyszerre van szükség a vérrögképződés és ezáltal a stroke kockázatának csökkentésére. Ennek szükségességét az orvos az egyéni kockázati tényezők alapján határozza meg. A felírt gyógyszert az előírás szerint kell szedni, és nem szabad önállóan abbahagyni.

A szívritmus helyreállítása gyógyszerrel vagy bizonyos esetekben elektromos kardioverzióval történhet. Ha a gyógyszeres kezelés nem elegendő, vagy más okból indokolt, katéteres abláció is szóba jöhet. Ennek során vékony katétereket vezetnek a szívbe, és hő- vagy hidegenergiával kezelik azokat a területeket, amelyek a ritmuszavar kialakulásában szerepet játszanak. A cél, hogy megszüntessék a pitvarfibrillációt fenntartó kóros elektromos ingerek továbbterjedését.

 

Mit tehetünk a kockázatok csökkentéséért?

A kezelés mellett az életmódnak is fontos szerepe van. Fontos:

• a vérnyomás figyelése, karbantartása;
• a rendszeres, állapotnak megfelelő testmozgás;
• a testsúly karbantartása, a túlsúly csökkentése;
• a dohányzás teljes kerülése;
• az alkoholfogyasztás kerülése vagy jelentős mérséklése;
• a cukorbetegség és az egyéb fennálló betegségek karbantartása;
• rendszeres orvosi kontroll.

 

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha visszatérően szabálytalan szívverést, szívdobogásérzést, légszomjat, szokatlan fáradtságot vagy a korábbihoz képest csökkenő terhelhetőséget tapasztalunk, érdemes háziorvoshoz, illetve kardiológus szakorvoshoz fordulni.

Ha a szabálytalan szívveréshez erős mellkasi fájdalom, jelentős légszomj, ájulás vagy súlyos rosszullét társul, sürgős orvosi segítségre van szükség. Stroke gyanúja – például hirtelen kialakuló féloldali gyengeség, arc aszimmetria vagy beszédzavar – esetén azonnal orvosi beavatkozás szükséges!

A pitvarfibrilláció gyakori és sok esetben jól kezelhető szívritmuszavar. A korai felismerés, az egyénre szabott kezelés, a rendszeres orvosi kontroll és az életmódbeli kockázati tényezők rendezése egyaránt fontos a szövődmények megelőzésében.

Ha visszatérően szabálytalan szívverést vagy a fent említett panaszokat tapasztal, forduljon háziorvosához vagy kardiológushoz, és kérjen kivizsgálást.

 

Illusztráció: Canva