X
1027 Budapest, Kapás u. 22.
Időpontfoglalás
Orvosaink rendelési ideje
Főoldal Rólunk Menedzsment Munkatársaink Állásajánlatok EgészségHírekSzakrendeléseink Alapellátás Háziorvosi ügyelet Felnőtt háziorvos szolgálat Házi gyermekorvosi szolgálat Felnőtt fogorvosi szolgálat Gyermek fogorvosi szolgálat Védőnői Szolgálat Iskolaorvosi ellátás Iskolavédőnői ellátás Információk Betegellátás dokumentumai Betegjogi képviselő Betegjogok Beutaló kötelezettség EgészségAblak információk Egészségügyi dolgozók jogai Közérdekű adatok Külföldiek ellátása Minőségpolitika Sürgősség esetei Szabályzatok Törös Alapítvány Vonatkozó jogszabályok Egyéb Foglalkozás egészségügy Menedzserszűrés és komplex egészségügyi vizsgálatok Mozgásprogramok Egészségfejlesztés Ismertető Munkahelyi egészségfejlesztés Egészségkommunikáció Előadások, továbbképzések Szűrőprogramok EGÉSZSÉGNAP Orvosaink rendelési ideje

Gyermekfogászat - a leggyakoribb szülői kérdések és válaszok

2025. november 4.

A gyermekek fogainak ápolása már az első tejfogak megjelenésétől kezdve fontos szerepet játszik a szájüreg egészségének megőrzésében. Szülőként azonban gyakran nehéz eligazodni abban, mikor, mivel és hogyan érdemes elkezdeni a fogápolást.

Gyermekfogorvos kollégáink segítségével összegyűjtöttük a leggyakoribb kérdéseket és válaszokat, hogy segítsünk eligazodni a gyermekfogászat világában – a mindennapi fogmosástól az első fogorvosi látogatásig.

 

Hány éves kortól kezdjen el gyermekem fogat mosni?

Az első fogak kibújása után már el lehet kezdeni a fogmosást kis fejű, puha, kifejezetten gyermekeknek szánt fogkefével. Fogkrémet csak akkor használjunk, amikor a gyermek már tud szájat öblíteni – ez általában 2 éves kor körül tanulható meg.

Még ha a kisgyermekek használják is a fogkefét, ennek általában nincs nagy tisztító hatása. Ezért fontos, hogy a szülők segítsenek a gyermeknek egészen addig, amíg a kézmozdulatai elég finommá nem válnak – nagyjából addig, amíg meg nem tanul írni.

Napi fogmosási rutint érdemes kialakítani szülői felügyelettel és segítséggel, hiszen a gyermekkorban rögzült szokások egész életre meghatározóak lehetnek. Ugyanakkor a nagyobb vagy kamasz gyerekeknél is ajánlott időnként ellenőrizni a fogmosást. Egy felmérés szerint a fiatalok 70%-a nem elegendő ideig és gyakorisággal mos fogat. Ma már számos okostelefon-alkalmazás segít abban, hogy a fogmosás játékos és időben megfelelő legyen.

A szakemberek a helyes fogmosási technikát 3 éves kortól tanítják és játékosan gyakoroltatják az óvodákban, illetve az iskolák alsó tagozatában.

 

Milyen fogkrémet használjon a gyermek?

Bármilyen, kifejezetten a gyermek korosztályának készült fogkrém megfelelő, de fontos, hogy tartalmazzon fluoridot. Amint megjelennek az első maradó fogak, át lehet váltani az Junior fogkrémre, amelyet már kifejezetten a maradó fogak védelmére fejlesztettek.

12 éves kor után a gyermekek használhatnak felnőtteknek készült, nagyobb fluoridtartalmú fogkrémet is.

 

Mi történik, ha a gyermek lenyeli a fogkrémet?

Nagy gondot nem okoz, ha a gyermek kis mennyiségű fogkrémet lenyel. Fontos azonban figyelni arra, hogy:

  • a kicsiknek csak borsszemnyi mennyiséget tegyünk a fogkefére,
  • 3–4 éves kor után pedig legfeljebb borsónyi mennyiséget,
  • és lehetőleg ne alakuljon ki a „fogkrém-evés” szokása.

 

Mikor vigyük először fogorvoshoz a gyermeket?

Ha nincs panasz, az első látogatást érdemes 2–3 éves korra időzíteni, amikor már kibújtak a tejfogak.

Az első látogatás során:

  • a szakemberek részletes tájékoztatást adnak a helyes szájhigiéniáról és táplálkozásról,
  • felmérhető a fogak helyzete, fejlettsége és a szájnyálkahártya állapota,
  • meghatározható a fogszuvasodás egyéni kockázata,
  • valamint felismerhetők és korrigálhatók a fogak helyzetét befolyásoló rossz szokások.

Érdemes az első látogatás után félévente kontrollra visszatérni, így a gyermek számára természetessé válik a rendszeres fogorvosi vizsgálat.

 

Hogyan készítsem fel gyermekemet az első fogorvosi látogatásra?

Az első fogorvosi találkozás csak ismerkedés vagy ellenőrzés legyen. A barátságos légkör nemcsak a gyermeket, hanem a szülőt is megnyugtatja – ezért fontos, hogy ne panasszal keressük fel először a rendelőt.

A gyermek a bemutatkozó látogatáson:

  • ülhet a szülő ölében vagy önállóan a kezelőszékben,
  • megismerheti a „liftes” széket, a fogtükröt és a szondát,
  • kipróbálhatja a világító-zúgó „fogtisztító” fúrógépet a kezén,
  • valamint a „vízipisztolyt”, ami levegőt is tud fújni.

Ha az első alkalom pozitív élmény, a gyermek később is félelem nélkül, bizalommal érkezik majd a rendelőbe.

 

Mi az a barázdazárás?

A barázdazárás a fogszuvasodás megelőzése céljából végzett, teljes mértékben fájdalommentes, fogroncsolással nem járó védő lakkozás.

A frissen kibújt rágófogak a következő 2–3 évben még „éretlenek”, kevésbé kemények, és a legérzékenyebb részük a mély barázda. A fehér színű védőlakk, amelyet a barázdába kenünk, megakadályozza, hogy a baktériumok és a savak kárt tegyenek a fogban.

Néhány év alatt a lakk rágás közben lekopik, de fluorid-tartalma beépül a fogzománcba, így a fog még hosszú ideig védett marad. A fluorid nemcsak erősíti a fogzománcot, hanem gátolja a baktériumok szaporodását is.

 

Mitől lyukad ki gyermekem foga?

A fogszuvasodás több tényező együttes hatására alakul ki, de tudatos odafigyeléssel szinte teljes mértékben megelőzhető.

A szájban természetesen élő baktériumok az ételmaradékban lévő cukrot savvá alakítják, amely megtámadja és fokozatosan feloldja a fog szöveteit.

Ha a baktériumokat és az ételmaradékot rendszeres fogmosással eltávolítjuk, a nyál és a fogkrémben lévő ásványi anyagok képesek helyreállítani a fog szerkezetét.

Ehhez azonban időre van szükség - minden étkezés után legalább 1–2 óra regeneráció szükséges. Ha ezalatt ismét szénhidráttartalmú étel kerül a szájba, a fogak nem tudnak megfelelően visszaépülni, és kialakulhat a szuvasodás.

 

További fontos tényezők:

  • Az egyenetlen, érdes felszíneken könnyebben megtapad a lepedék – ezért fontos a tömés és a barázdazárás, hogy sima, jól tisztítható felszínek alakuljanak ki.
  • A genetika is befolyásolja a fogszuvasodásra való hajlamot - a gyengébb foganyag öröklődhet.
  • A helyes étrend, a megfelelő szájhigiénia, a jó fogmosási technika, a nyál összetétele és a fogak helyzete mind szerepet játszik a fogak egészségében.
  • A gyermekeket a tejfogak kibújásától érdemes rágásra szoktatni, mert ez segíti az állcsontok fejlődését és a szabályos fogsor kialakulását. A torlódott fogak nehezítik a tisztítást és elősegítik a lepedék megtapadását.
  • Már gyermekkorban is megjelenhet a fogkő, amely nemcsak ínyproblémákat okozhat, hanem felszínt is képez, ahol a baktériumok könnyebben megtelepednek.

 

A gyermekkori fogápolás nemcsak a szép mosolyról szól, hanem arról is, hogy a kicsikben kialakuljon a természetes igény a rendszeres, tudatos szájhigiéniára. A pozitív élmények, a szülői példamutatás és a szakemberrel való bizalmi kapcsolat mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermek egészséges, félelemmentes viszonyt alakítson ki a fogorvosi ellátással.

 

Készítették: A II. Kerületi Egészségügyi Szolgálat gyermekfogorvos munkatársai