A demencia kivizsgálásáról röviden

Ahogy idősödünk, egyre gyakrabban tapasztalhatunk feledékenységet, nehézséget a figyelem fenntartásában vagy a mindennapi feladatok elvégzésében. De vajon hol húzódik a határ a „normális” korral járó változások és a demencia, azaz a kóros szellemi hanyatlás között?

A demencia egy olyan tünetegyüttes, amely nemcsak az érintettek, hanem a hozzátartozók életét is jelentősen befolyásolhatja. Fontos tudni, hogy a háttérben nemcsak az agy elsődleges betegségei állhatnak, hanem sokszor kezelhető okok is szerepet játszanak.

Cikkünkben összefoglaljuk, hogyan történik a demencia kivizsgálása, milyen lépéseken keresztül lehet eljutni a diagnózisig, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a tünetek enyhítésére.

 

Mi a demencia?

A demencia nem egyetlen betegség, hanem többféle kiváltó okra visszavezethető tünetegyüttes. Különböző mértékben érintheti:

• a kognitív funkciókat: például a memóriát, beszédet, összetett cselekvéssorokat vagy a dolgok felismerését,
• a viselkedést és a lelkiállapotot: megjelenhet depresszió, szorongás, érdektelenség (apátia), vagy akár hallucinációk, nyugtalanság, zavartság,
• a mindennapi életvitelhez szükséges tevékenységeket: mint az öltözködés, étkezés, tisztálkodás, pénzkezelés.

Fontos tudni, hogy nemcsak agyi eredetű betegségek okozhatják ezeket a tüneteket. Gyakran állhatnak a háttérben olyan egyéb, jól kezelhető egészségügyi problémák, amelyek befolyásolják a gondolkodást és az emlékezést.

 

A demencia gyakorisága és jelentősége

A neurológiai betegségek közül számos kórkép vezető helyen szerepel a megbetegedések listáján. Egyre tovább élünk - és ezzel párhuzamosan egyre többeket érint az időskorra jellemző szellemi hanyatlás. A leggyakoribb időskori, fokozatosan előrehaladó demencia típus az Alzheimer-kór, a demens betegek közel 70%-ban igazolható.

 

Hogyan zajlik a kivizsgálás?

Amennyiben fennáll a gyanú, a kivizsgálás első lépése egy részletes orvosi konzultáció, amely során az orvos igyekszik feltérképezni a tüneteket:

• mikor kezdődtek, hogyan változtak az idők során,
• milyen más betegségek vannak jelen, és
• milyen gyógyszerek szedése zajlik éppen.

Ezután következik a fizikális vizsgálat, amely nemcsak az általános egészségi állapotot méri fel, hanem idegrendszeri jelekre – például reflexekre, izomerőre, koordinációra – is kiterjed. Mindezek alapján áll össze egy személyre szabott kivizsgálási és terápiás terv.

 

Laborvizsgálatok - Mi zárható ki?

Vérből végzett laborvizsgálatokkal kiszűrhetők azok az esetleges anyagcsere-betegségeket, ásványianyag-eltérések illetve a normálistól eltérő vitamin szint, amelyek már önmagukban is ronthatják a páciens szellemi teljesítményét.

 

Képalkotó vizsgálatok - Feltérképezzük az agyat!

A kivizsgálás fontos része lehet az agyról készült MRI-vizsgálat, amit fontos, hogy az úgynevezett „demencia protokoll” szerint végezzenek el. Ez a speciális beállítású mágneses rezonanciás felvétel segít:

• kizárni olyan elváltozásokat, amelyek másodlagosan okozhatnak szellemi hanyatlást (pl. agydaganat, korábbi vérzés nyoma, vagy az agyvíz keringésének zavara – ez utóbbit „normál nyomású vízfejűségnek” is nevezik),
• azonosítani az agyi erek károsodását,
• felmérni az agyállomány esetleges sorvadását (orvosi nevén atrófiáját), és annak elhelyezkedését.

 

Neuropszichológiai tesztek: részletes kép a gondolkodásról

A kivizsgálás része egy pszichológiai tesztsor is, amely a szellemi működés finomabb részleteit méri fel. Segít pontos képet kapni:

• a memória és figyelem állapotáról,
• a nyelvi és végrehajtó funkciókról (pl. tervezés, döntéshozatal), illetve
• az esetleg jelen lévő hangulati zavarokról, mint a depresszió vagy szorongás, amelyek szintén befolyásolhatják a kognitív teljesítményt.

 

További speciális vizsgálatok - Ha még több információra van szükség

Bizonyos esetekben szükség lehet speciális vizsgálatokra is a pontos diagnózis érdekében. Ilyen például: az agyvíz (liquor) vizsgálata, amely során tűszúrással nyert mintában keresik az Alzheimer-kórra jellemző fehérjéket, a PET-vizsgálat, amellyel az agyban zajló kóros fehérje-lerakódások (például béta-amiloid) mutathatók ki, valamint genetikai vizsgálat, elsősorban akkor, ha öröklődő demenciára van gyanú.

Ezek a vizsgálatok azonban jelenleg hazánkban korlátozottan érhetők el, és általában nem képezik a mindennapi diagnosztikai rutin részét.

 

Fontos tudni: a demencia nem visszafordítható, de kezelhető

A különböző degeneratív demencia típusok diagnózisának felállítása gyakran hosszabb időt vesz igénybe. A pontos megállapításhoz hosszabb távú orvosi követés és sokszor több szakterület (pl. neurológia, pszichiátria, geriátria) együttműködése szükséges.

Bár a demencia jelenleg még nem gyógyítható, többféle gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelés áll rendelkezésre, amelyekkel:

• lassítható a betegség lefolyása,
• javítható az életminőség,
• támogatást kaphat a beteg és a hozzátartozó is a méltó együttéléshez.

 

Mit tehetünk a megelőzésért?

Bár a demenciát nem mindig lehet megelőzni, az életmódbeli tényezők pozitívan befolyásolják a szellemi frissességet:

• rendszeres szellemi aktivitás: olvasás, keresztrejtvény, társasjáték, zenehallgatás
• élénk szociális élet - az emberi kapcsolatok ápolása,
• rendszeres testmozgás zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend, különösen a mediterrán típusú táplálkozás
• kielégítő alvás és a jó alváshigiénia fenntartása,
• a vérnyomás megfelelő beállítása és az alapbetegségek kezelése.

 

Az egészséges életmód szerepét a szellemi hanyatlás megelőzésében sem lehet eléggé hangsúlyozni.

Ha bármilyen szokatlan szellemi vagy viselkedésbeli változást tapasztalunk, érdemes időben szakemberhez fordulni. A korai felismerés nagyban segíthet abban, hogy a legmegfelelőbb segítséget kapja – Ön vagy szerette.