Telephely:
1027 Bp., Tölgyfa u. 10.
Tel.: 212-44-65

• Beutalóköteles a szakrendelés!
• Előzetes időpont egyeztetése lehetséges, de nem szükséges!

A Tüdőgondozó és Ernyőképszűrő állomás a II kerületi lakosok alsó légúti betegségeinek - ezen belül nagy hangsúllyal a Tbc, a tüdődagantok, az asthma bornchiale, a krónikus obstruktív légúti betegségek, a tüdőgyulladások - szűrését, kivizsgálását, gyógykezelését és hosszú távú gondozását végzi. A Tüdőgondozóban történő megjelenéshez - legalábbis az első alkalommal - háziorvosi beutaló szükséges.
Akut panaszok jelentkezése esetén a betegeket beutaló nélkül is fogadják.
Nem kell beutaló a 30 év feletti lakosok körében kötelező jelleggel elrendelt lakossági ernyőképszűrésen történő megjelenéshez sem.
A Tüdőgondozóban minden munkanapon reggel 8 - este 20 óra között folyamatos a betegellátás, mivel az előző napi ernyőképszűrések leleteinek kiértékelését reggel 9 óráig végezzük, ezen idő alatt csak a sürgős eseteket látjuk el. Mód van előzetesen telefonon vagy személyesen történt időpont egyeztetés alapján előjegyzett időpontban történő vizsgálat végzésére is. A tüdőgondozó akadály-mentesített, nehezen mozgó, kerekesszékes betegeink kényelmét lift, illetve rámpák segítik. A Tüdőgondozóba legkényelmesebben a Tölgyfa utca 10. alatt lévő bejáraton, az ernyőképszűrő állomásra a Feketesas utca 6 alatti bejáraton lehet bejutni.
Ernyőképszűrés keretében a felnőtt lakosság szűrésére évenként kerül sor. Az évek során készült felvételek megőrzésének igen nagy a szakmai jelentősége, mivel egy esetleges kóros folyamat kialakulását és előrehaladását ily módon jól lehet követni. Az időben történt diagnosztizálás révén elkerülhetővé válik, hogy egy beteg kezelésére elhanyagolt állapotban kerüljön sor.
Az áramlászavarral társuló légúti megbetegedések vizsgálatára rutinszerűen spirometriás vizsgálatot végzünk, panaszok esetén diagnosztikus céllal, illetve enyhe tünetek, tartósan fennálló dohányzási szokás esetén szűrővizsgálati jelleggel. A tesztekkel vizsgálható a tüdő légtartó képessége, valamint a levegő kiáramoltatási korlátozottsága, mely az úgynevezett obstruktiv (légúti szűkülettel járó) betegségek, pl. az asztma, a krónikus hörghurut és a tüdőtágulát esetében alakulhat ki.
A légzésfunkciós vizsgálat során alkalmazott spirométer egy a beteg szájába vett (egyszerhasználatos, steril szűrőn át csatlakoztatott) csőből, és a számítógéppel összekötött mérőműszerből áll. A vizsgálat személynek egy mély légvételt követően a lehető legerősebben és leggyorsabban kell kifújnia a tüdejéből a levegőt a csőbe. A kilégzett levegő mennyiségét, és a kifújáshoz szükséges időt méri, majd elemzi a készülék. A vizsgálatot 3 alkalommal ismételjük, áramlászavar esetén mód van gyógyszeres próba végzésére is, annak kimutatására, hogy a talált légúti szűkület gyógyszerrel oldható-e.
A kilégzett levegő áramlási csúcssebességét mérő műszerrel (peak flow meter) azt vizsgáljuk, hogy milyen gyorsan tudja a beteg kifújni a levegőt, mély belégzést követően. A kis méretű, a beteg otthonába is hazavihető műszerrel mód van sorozatmérések végzésére, így az esetleges áramlászavar kiváltó okát is felismerhetjük a hosszabb távú monitorozás során.
Semmilyen különleges előkészületet, vagy utólagos megfigyelést, gondozást nem igényelnek a fenti vizsgálatok, de célszerű azokat a reggeli órákra időzíteni, előtte nem ajánlatos dohányozni, illetve a gyomor teltségét okozó nagyobb mennyiségű táplálkozást végezni.
Dohányos betegeink esetében mód van a tüdőből kilégzett levegőben található szénmonoxid-szint meghatározására is, mely a dohányzási szokás súlyosságával mutat jó összefüggést.